A Budaörs Frankhegy Viziközmű Társulat egy non-profit vízgazdálkodási társulat.
Nem önkéntes alapon szerveződőtt egyesület ahol a tagság nem önkéntes.
Társulatunk alapszabályát itt olvashatja el. Ennek ismerete minden tag kötelezettsége!
Kötelező bejelenteni az adatváltozásokat!
Kérjük bármilyen adatváltozás történik ingatlanjával kapcsolatban, úgy az a hatályos jogszabályok szerint jelentse be!
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról
160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási társulatokról
"35. § * (1) A társulat közfeladatait szolgáló tevékenységét érdekeltségi területén végzi.
(2) * A víziközmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
(3) A víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás."
Minden tag joga tájékozódni a Társulat tevékenységéről, első sorban a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII.26.) Kormány rendelet alábbi szabálya szerint:
12. § (1) A tag joga különösen, hogy
a) személyesen, képviselője vagy küldöttje útján résztvegyen a társulati feladatok meghatározásában;
b) a társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn – tisztséget viseljen;
c) a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen.
(2) A tag kötelessége különösen, hogy
a) az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse;
b) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta.
(3) Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét).
(4) A tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban rögzíteni, és erről a régi és az új tagot a bejelentést követő 60 napon belül írásban értesíteni kell.
13. § (1) Az alapszabály szerinti érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentő érdekeltségi egység
(3) A határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az intézőbizottság elnökének megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerint – hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy
„A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.”
Az általános válasz tehát az, hogy az ügyvezető kötelessége a kért és szükséges mértékű információkról tájékoztatni a Társulat tagjait. Az információk megadására vonatkozó kötelezettségnek azonban korlátai is vannak.
A kötelező felvilágosítás korlátai
A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Megtagadható a felvilágosítás megadása abban az esetben, ha ez a cég üzleti titkát sértené. Ilyen eset lehet például, ha az információt olyan kisebbségi tulajdonos kéri, aki egyben a társaság versenytársa is, és az így megszerzett információt a saját javára kívánja felhasználni.
Szintén megtagadható az információk kiadása, ha a tag visszaél a felvilágosítás kérésére vonatkozó jogával.
Egy 2004-ben született bírósági döntés például kimondta, hogy „A társaság tagjának irat-betekintési joga nem terjed ki arra, hogy a társaságtól a beszámoló tervezetét alátámasztó okiratok megküldését kérhesse.”
Ugyancsak nem köteles az ügyvezető a tájékoztatás megadására, ha a tag felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot.
Mit tehet a a Társulat tagja, ha az ügyvezető nem ad felvilágosítást?
Mint láthatjuk a fenti kivételek fennállása nem minden esetben dönthető el egyértelműen. Az is lehetséges, hogy a vezető tisztségviselő nem jogszerűen jár el, amikor megtagadja a felvilágosítást, az iratokba való betekintést.
Ilyen esetben a tag a céget nyilvántartó bírósághoz fordulhat és kérheti a felvilágosítás megadására való kötelezést.
.§.§.§.
Az idézett, a tag felvilágosításához fűződő jogok tehát kizárólag a Társulat tagját megillető jogok.
A törvényességi felügyeletünket ellátó Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, valamint a szakmai felügyeletünket ellátó Közép Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság minden igényelt ügyiratba betekinthet, azokról hiteles másolatot kérhet.
Budaörs Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, mint hatósági szervezetek nem gyakorolnak sem törvényességi, sem szakmai felügyeletet a Társulat felett, így közérdekű adatigényléssel juthatnak a Társulat adataihoz, dokumentumaihoz!
Ám az Önkormányzat, mint frankhegyi ingatlan tulajdonos a Társulat tagja, így rá a tagokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, a felvilágosítás kérés és adás területén is!
A Társualt törvényesség több bírósági ítélet is megerősítette. Az egyik ítélet kivonatos verzióját itt találja